Az elmúlt években egyre hangsúlyosabbá válik, hogy az éghajlatváltozás szervezetre gyakorolt hatását is vizsgálják a kutatók. Az eredmények lesújtóak. Az éghajlatváltozás közegészségügyre gyakorolt hatása kritikus kockázatot jelent globális társadalmunkra, főként a sérülékeny csoportokra (pl. alacsony jövedelmű közösségek, a természeti katasztrófák által sújtott területeken élők, de kiemelten veszélyeztettek a nők, a gyerekek és az idősebb generáció tagjai is).
A World Economic Forum idei jelentése az éghajlatváltozás 4 fő megnyilvánulására összpontosít:
Szélsőséges időjárás
A szélsőséges időjárási események – mint például a szélsőséges hőmérséklet, erdőtüzek, heves esőzések, árvizek és aszályok, hurrikánok és egyéb természeti katasztrófák, amelyek gyakorisága és súlyossága növekszik – körülben 189 millió embert érintenek évente, a fejlődő országokban a regisztrált halálesetek 79%-a, az 1991 óta regisztrált összes haleleset 97%-a volt köthető ezekhez az időjárási eseményekhez.
Levegőminőség
A légszennyezés – azaz a káros anyagok, allergének és pollen jelenlétének növekedése – 6,7 millió korai halálesetet okoz világszerte, és aránytalanul nagy mértékben érinti a városi lakosságot a beltéri levegőszennyezés miatt, amely nagy mértékben hozzájárul az általános szennyezettséghez. A légszennyezéssel összefüggő korai halálesetek közel 91%-a az alacsony és közepes jövedelmű országokban van jelen, különösen magas az arány Délkelet-Ázsiában és a Csendes-Óceán nyugati régiójában.
Élemiszer- és vízkockázatok
A élelmezési bizonytalanság – amely hátterében az élelmiszerhiány, valamint a minőségi romlás, szennyeződés és a tápanyagtartalom csökkenése áll – 2,3 milliárd embert érint világszerte. Az alacsony jövedelmű országokban a lakosság közel 60%-a érintett. Magyarországon élve az is elképzelhetetlennek tűnhet, hogy a Földön 2 milliárd ember nem jut tiszta vízhez. Ez a probléma szintén főként az alacsony jövedelmű közösségeket sújtja.
Fertőző kórokozók
Bár napjainkban egyre kevesebb látható jele van annak, hogy valóban megtörtént, 2020-ban az egész világot lezárta a COVID-19 vírus, tehát már mi magunk is a bőrünkön tapasztaltuk, milyen hatalmas veszélyekkel járnak a világjárványok. A fertőző ágensek növekedése, terjedése, a betegségeket hordozó kórokozók terjedése és mutációik egyre nagyobb problémát okoznak. Világszerte 14 millió haláleset hátterében áll fertőzés, amelyekről mára bebizonyították, hogy több mint felét súlyosbítja az éghajlatváltozás.
| A fenti eredményeket erősíti meg a bostoni Health Effects Institute (HEI – Egészségügyi Hatások Intézete) nonprofit szervezet tanulmányai is, amely szerint csak 2021-ben a légszennyezettség több mint 8 millió ember – köztük gyerekek és felnőttek egyaránt – halálát okozta. A tanulmányból az is kiderül, hogy az alultápláltság után világviszonylatban a második legnagyobb egészségügyi kockázatot a légszennyezettség jelenti a kisgyermek halálozások tekintetében. |
Leginkább azonnali figyelmet igénylő problémák
A hatékony fellépés kapcsán kulcsfontosságú, hogy azokon a területeken tegyünk lépéseket, ahol az éghajlatváltozás hosszú távú vagy súlyabb hatást gyakorol az egészségre.
A kutatás során 16 klímaváltozáshoz kapcsolódó altémát azonosítottak, úgy mint:
| Szélsőséges időjárás – extrém hőmérséklet – erdőtüzek – heves esőzések és áradások – szárazság – viharok és hurrikánok – geológiai veszélyek |
Levegőminőség – allergének és pollen – szennyezettség koncentráció |
| Élelmiszer- és vízkockázat – élelmiszer elérhetőség – élelmiszer minőség – víz elérhetőség – víz minőség |
Fertőző ágensek – vektor által terjesztett betegségek, – vízzel /élelmiszer által terjesztett betegségek – légi úton terjedő betegségek – közvetlen érintkezéssel terjedő betegségek |
és ezek hatásait vizsgálták 15 kulcsfontosságú betegségterületre (közvetlen egészségügyi kimenetelű csoportok) és 10 határdimenzióra (közvetett egészségmeghatározó tényezők) vonatkozóan.
Ahogy az alábbi ábrán is jól látható, az immunrendszerünkre, a mentális egészségünkre, a keringési- és légzőrendszerünkre nagy mértékben hatással van az éghajlatváltozás, a várandós nők esetében pedig szinte minden vizsgált altéma kritikusan érintheti az édesanya és, vagy a magzat egészségét.
Ha a közvetlen egészségügyi területeket vizsgáljuk, ott is megállapítható, hogy a társadalmi egyenlőtlenségekre, az életminőségre, az önkéntelen elvándorlásra, az egészségügyi infrastuktúra állapotára, de még a kutatás-fejlesztés területére is erőteljes negatív hatással van az éghajlatváltozás.
Ezért is nagyon fontos, hogy a világ megálljon, értékelje saját működését és hozzájárulását az éghajlatváltozáshoz, majd nagy erőkkel kezdje meg a cselekvést annak érdekében, hogy lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékű mérséklést érhesse el, megakadályozva a már sokak által előrejlzett klímakatasztrófát.
AI és egyéb technológia – ahonnan a megoldást várjuk
Szintén a World Economic Forum adott ki jelentést a napokban arról, hogy melyik a 10 legjobban feltörekvő technológia 2024-ben.
2021-2023 között 5 fő terület bontakozott ki az alapján, hogy hol volt a legnagyobb a mesterséges intelligenciához köthető befektetések mértéke. Nem meglepő, hogy toronymagasan, 66,5 milliárd dollárral az internetes iparág vezeti a listát, a szotverfejlesztési szektor 24,1 milliárd dollárral a második, a dobogó harmadik fokán pedig az egészségügy áll, amelynek fejlesztésére a vizsgált időszakban 10,3 milliárd dollárt költöttek. A mesterséges intelligencia fejlődése mellett további, nagy jelentőségű technológiai fejlesztés az egészségügy területén a transzplantációs területet érinti, amelyre 2021-2023 között 3,3 milliárd dollár forrást kapott az iparág. Bár ezek eredményeire még éveket kell várnunk, az mindenképpen bíztató, hogy az egészségügyi problémákra globálisan egyre nagyobb figyelem szegeződik, egyre hangsúlyosabb fejlesztések indulnak meg. Ezekben a technológiai újításokban és a fenntarthatóság égisze alatt tett klímavédelmi akciók eredményeiben bízva, reméljük, hamarosan nem csak a kihívásokról, hanem valós megoldásokról és pozitív fejlődésekről is beszámolhatunk.
