Bevezetés
Ez a kutatási tanulmány Budapest kerületeinek fenntartható városfejlesztése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás metszéspontját vizsgálja. Az elsődleges cél a fenntarthatósági mutatók és az éghajlatváltozási alkalmazkodási stratégiák elemzése meglévő szakirodalom, cikkek és adathalmazok felhasználásával. A tanulmány hangsúlyozza az átfogó kutatás fontosságát, amely irányt mutat a fenntartható városfejlesztés és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás gyakorlatában, különösen Budapest 23 kerületének heterogén jellemzőihez igazodva. A heterogenitás szempontjából Buda és Pest kerületei teljesen más képet festenek. A budai oldal inkább nagyobb zöldterületeiről, villa jellegű épületeiről és alacsonyabb népsűrűségéről ismert. Ezzel szemben a pesti oldal sokkal pezsgőbb, több szórakozási és könnyebben elérhető vásárlási lehetőséget kínál. Itt a kerületek sűrűbben lakottak, és kevesebb szabadtéri tevékenységre alkalmas terület található. Ugyanakkor megállapíthatjuk, hogy heterogenitás nemcsak a két oldal kerületei között, hanem az egyes kerületeken belül is megfigyelhető.
Stratégiaelemzés
Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS)
Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (a továbbiakban ITS) Budapest városfejlesztésének fő dokumentuma 2027-ig. Kijelöli azokat a fejlesztési irányokat, ahol a Fővárosi Önkormányzat vezető és kezdeményező szerepet vállal, és új megközelítéssel, beavatkozások kombinációjával kívánja megoldani a legfontosabb kihívásokat és problémákat, valamint lényegi változásokat elérni. Ez azt is jelenti, hogy az ITS részletei nem fednek le minden szolgáltatási területet, illetve a napi működéssel kapcsolatos karbantartási, felújítási és üzemeltetési feladatokat. Az ITS felépítése a vonatkozó jogszabályok által előírt tartalmi követelményeknek megfelelően kijelöli a stratégiai célokat, valamint az ezek eléréséhez szükséges programokat és kulcsprojekteket; külön fejezetben mutatja be területi vonatkozásaikat; összefoglalja a megvalósítás feltételeit, valamint a fővárosban szükséges egyéb, nem fejlesztési intézkedéseket. Az ITS-ben lefektetett célok középtávon biztos igazodási pontot jelentenek, és a projektek kiválasztása, illetve az erőforrások felhasználása célzott módon történik azok elérése érdekében. Az operatív célok azok a legfontosabb fejlesztési területek, amelyeket a helyzetelemzés és a társadalmi konzultáció alapján jelöltek ki, ahol változásra van szükség.
Budapest lakosai elsősorban a városi hősziget hatást, a magas forgalmat és az utcák tisztaságát azonosítják legfontosabb környezeti problémaként. Ezt szorosan követik a nagy gépjárműforgalommal kapcsolatos kérdések, mint a zajszennyezés, a nem megfelelő kerékpáros infrastruktúra és a rossz levegőminőség. A válaszadók egy 100 pontos skálán átlagosan 43 pontra értékelik a fák hiányát az utcákon, míg a belvárosi lakosok magasabb aggodalmi szintet jeleznek 59,5 ponttal. Érdemes megjegyezni, hogy az egyes problémák értékelése lakóhelyenként eltér, megkülönböztetve a belvárosi és a külvárosi lakosságot. Az online kérdőívek adatai szerint a városi lakosok hangsúlyozzák a zöldterületek megőrzésének és bővítésének fontosságát a városban. A válaszadók gyakran a zöldterületek, fák, fasorok és zöldtetők megvalósításában látják a megoldást az éghajlatváltozás hatásaira, még akkor is, ha ez burkolt felületek és beépített területek feláldozásával jár. Továbbá támogatják az árnyékot és nedvességet biztosító hűsítő építményeket is.
Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterv (SECAP)
Budapest Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterve (Sustainable Energy and Climate Action Plan) a korábban elfogadott SEAP felülvizsgált, frissített és adaptált változata, amelyet a célév, 2030-ig terjesztettek ki, és amelyben a főváros legalább 40%-os kibocsátáscsökkentést céloz meg.
A Fenntartható Energia- és Klíma Akciótervet (SECAP) a Polgármesterek Szövetsége dolgozta ki. Az energiahatékonysági intézkedések mellett a terv az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást is tárgyalja. Felméri az önkormányzatok jelenlegi energiahelyzetét, megoldásokat kínál az energiafogyasztás csökkentésére, valamint stratégiákat nyújt a káros éghajlati hatások elleni védekezéshez. A magyar kormány 2020 januárjának elején fogadta el Magyarország Fenntartható Energia- és Klíma Akciótervét, amely az ország energiapolitikai és éghajlati prioritásait 2030-ig határozza meg. Hamarosan az önkormányzatok számára is kötelező lesz egyéni akciótervek kidolgozása.
Példa a fenntarthatósági (ITS) és klímaadaptációs (SECAP) célokra az I. kerületnél
Részletes módszertan
Módszertani áttekintés
Az első lépés az volt, hogy megkerestem az ITS és SECAP dokumentumokat minden kerületre vonatkozóan. Rögtön az elején nehézségekbe ütköztem, mivel a SECAP dokumentumok nem voltak könnyen megtalálhatók. Több kerület esetében ezek a dokumentumok nem voltak elérhetők, annak ellenére, hogy különböző módokon próbáltam keresni, ami arra utal, hogy ezek talán még nem készültek el. Az ITS dokumentumokkal nem volt ilyen probléma, mivel ezek minden kerületre rendelkezésre álltak. Ezt követte a célok összegyűjtése és angol nyelvre fordítása. Az összegyűjtött célokat mindkét területre vonatkozóan külön táblázatokban foglaltam össze Excelben minden egyes kerületre.
A kölcsönhatásaik vizsgálata volt az egyik legfontosabb fázis a végső eredmények meghatározása szempontjából. Először a fenntarthatósági célok éghajlati alkalmazkodási célokra gyakorolt hatását értékeltem. Megvizsgáltam, hogy minden egyes fenntarthatósági cél milyen hatást gyakorol a SECAP dokumentumokban felsorolt összes éghajlati alkalmazkodási célra. Ezután minden egyes célhoz értéket rendeltem annak alapján, hogy a fenntarthatósági cél pozitív, semleges vagy negatív hatást gyakorolt-e az első, második, harmadik stb. éghajlati alkalmazkodási célra. Miután minden célhoz hozzárendeltem egy értéket, elkészítettem az értékelési mátrixot minden kerületre vonatkozóan. Ugyanezeket a lépéseket elvégeztem a másik stratégia szempontjából is. Végül összehasonlítottam a kölcsönhatásokat. A számozás és az értékek hozzárendelése nagyban segítette ezt a folyamatot, egyértelműbbé téve, hogy melyik terület céljai érvényesültek inkább a döntéshozatal és a célkitűzések meghatározása során. Az éghajlati alkalmazkodási célok kerültek ki győztesen, mivel egyik kerület sem rendelkezett olyan céllal, amely negatívan hatott volna a fenntarthatósági célokra a végső értékelés során. Ugyanakkor az is megmutatkozik, hogy a fenntarthatósági célok nem veszik kellően figyelembe az alkalmazkodási célokat, ami negatív értékek megjelenéséhez vezetett ebben az értékelésben.
Példa az értékelő mátrixokra
ITS (fenntarthatósági) célok hatásai a SECAP (klíma adaptációs) célokra az I. kerületnél
SECAP (klíma adaptációs) célok hatásai az ITS (fenntarthatósági) célokra az I. kerületnél
A kölcsönhatások végső összehasonlítása
A következő ábrák azt az állapotot tükrözik, amikor az egyes ITS célokat értékeltem, és megkapták a végső eredményüket. Az összes végső értékelés összegzésével meghatároztam, hogy az egyes kerületek hogyan teljesítenek, és milyen hatást gyakorolnak a másik stratégiai területre. Ugyanezt az eljárást alkalmaztam a SECAP célokra is. Míg az ITS célok SECAP-ra gyakorolt hatása átlagosan 11,765 pontot ért el, addig a SECAP célok ITS-re gyakorolt hatása 13,765 pontot kapott átlagosan. Ezen átlagok különbsége alapján megállapítható, hogy a SECAP célok jobban teljesítettek, több pozitív értékelést kaptak a kerületek esetében. Ez azt jelzi, hogy az éghajlati alkalmazkodási célok megfogalmazása során nagyobb figyelmet fordítanak a fenntarthatósági célok teljesítésére is.
Összefoglalás
A téma a fenntartható városok, a városi éghajlatváltozás és Budapest kerületei köré épül, kiemelve a fenntarthatósági mutatók mélyreható kutatásának szükségességét meglévő cikkek és könyvek felhasználásával. A fókusz a környezetbarát városi terek kialakításának megértésére irányul, különösen Budapest kerületeiben. A mélyreható kutatás igénye hangsúlyozza a komplex elemzés fontosságát, amely segíthet a fenntartható fejlődési gyakorlatok irányításában a városi területeken, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási stratégiában, figyelembe véve Budapest sokszínű kerületeinek egyedi kihívásait és lehetőségeit.
Egy olyan adatállomány készült, amelyben a fent említett dokumentumokban szereplő, a fővárosra releváns fenntarthatósági mutatók szerepelnek. Az éghajlati stratégiákat az alkalmazkodás területére fókuszálva vizsgáltam, és céljaikat bemutattam Budapest 23 kerületére lebontva. Ez a dokumentum említi a kereszt-elemzés elvégzését, amely magában foglalja az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás stratégiájának céljait és a városi fenntarthatóságot. Továbbá cél volt ezek osztályozása kritérium- és kategóriarendszerbe annak alapján, hogy milyen hatással vannak egymásra (rontják vagy javítják a másik területet, vagy kölcsönös hatásaik semlegesek, azaz nincs kapcsolat a két célcsoport között).
Elmondható, hogy a heterogén természet még az egyes kerületeken belül is megfigyelhető, mivel különböző topográfiai, építészeti és infrastrukturális elemek jelennek meg ezekben a területekben. Hegyek és sík területek, nagy sűrűségű lakóegységek és kertvárosi környezetek, valamint a belvároshoz közel eső, számos közintézménnyel és szórakozási lehetőséggel rendelkező kerületrészek, illetve csendesebb, kevesebb és kevésbé változatos lehetőségekkel bíró területek mind megtalálhatók.
Továbbá megállapítható, hogy a 23 kerület közül 6-nak nincs Fenntartható Energia és Klíma Akcióterve (SECAP). Ez az arány, amely 26%-ot képvisel, meglehetősen magas, mivel ezek a kerületek nem vehetők bele a kereszt-elemzésbe, és a dokumentum hiánya miatt nem értékelhetők. Minden kerület rendelkezik ITS-dokumentummal, amelyek mind elérhetők a kerületek weboldalain vagy más online platformokon. Ugyanakkor heterogenitás figyelhető meg ezek között a dokumentumok között is. Egyes kerületek sok céllal rendelkeznek, de ezek nincsenek pontosan megfogalmazva, így nem világos, hogy az egyes általános célok pontosan milyen konkrét célokat foglalnak magukban, ezért nehéz őket értékelni. Az eredmények szubjektívek lehetnek, mivel az egyének a fő célok alá tartozó alcélokat saját értelmezésük szerint határozhatják meg. Vannak olyan kerületek, amelyek kevés célt tűztek ki, de ezek nagyon alaposan meg vannak fogalmazva, és minden célhoz részletes szöveges magyarázatot nyújtanak. Ezekkel könnyebb dolgozni, és a fenntarthatósági célok egyértelműbb értékelését teszik lehetővé. Emellett vannak olyan kerületek, amelyek sok fenntarthatósági céllal rendelkeznek, amelyeket szintén részletes leírások támasztanak alá. Ezekkel szintén könnyebb dolgozni, mivel nagyban segítik az értékelést azáltal, hogy világosan bemutatják, hogyan értékeljük az egyes célokat a specifikus kontextus és tényezők figyelembevételével. A hiányzó 6 kerület kivételével a SECAP-dokumentumok könnyen megtalálhatók és viszonylag homogén képet festenek. A kerületek általánosságban hasonló éghajlati alkalmazkodási célokat tűztek ki, vagy talán csak másképp fogalmazták meg őket. Ezeknek a céloknak a száma jóval alacsonyabb volt a fenntarthatósági célokhoz képest, valószínűleg azért, mert az elemzés csak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás pillérére összpontosít, kizárva az enyhítési célokat, amelyek talán nagyobb számban fordulnak elő. Az éghajlati alkalmazkodási célok között a legkiemelkedőbbek voltak a felkészülés az éghajlatváltozásra; a sérülékeny társadalmi csoportok ellenálló képességének növelése a szélsőséges időjárási viszonyokkal szemben, valamint az egészségügyi felkészültség fokozása; a közlekedési, épített és zöld infrastruktúra sérülékenységének csökkentése; és a vízkészletek és kék infrastruktúra védelme. Ezek a célok gyakorolták a legpozitívabb hatást a kerületek fenntarthatósági céljaira. A negatív vagy többnyire semleges hatással bíró célok közé tartozik az emberi ökológiai igényeket kielégítő zöldterületi rendszer fejlesztése, valamint a helyi infrastrukturális elemek és épületek viharkárok és villámárvizek elleni sérülékenységének csökkentése.
Összességében elmondható, hogy a végső értékelés során a kerületek többnyire pozitív értékeléseket kaptak, bár sok esetben semleges értékelések is előfordultak. Az ITS-célok értékelése során negatív értékelések is születtek, amelyek a versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet fejlesztését, a gazdasági szerkezet magas hozzáadott értékű szolgáltatások és K+F tevékenységek felé történő elmozdítását, valamint a kerületek ipari örökségének új városi funkciókkal történő újrapozicionálását célozták meg. Az éghajlati alkalmazkodási célok tekintetében látható, hogy az elemzés során a kerületek számára adott legrosszabb értékelés semleges (0) volt, ami azt jelenti, hogy nem volt olyan cél, amely negatívan befolyásolta volna a fenntarthatósági célokat. A keresztértékelés elkészítésével pontosabb képet kaphatunk arról, hogy a fenntarthatósági célok gyűjtése és megfogalmazása során kevésbé veszik figyelembe azok éghajlati alkalmazkodásra gyakorolt hatását, ezért több negatív érték is megfigyelhető. Ugyanakkor más a helyzet az éghajlati alkalmazkodási célok kitűzésekor, mivel az alkalmazkodási célok között nincs olyan, amely a végső értékelés alapján negatív hatással lenne a fenntarthatósági célokra.