Inno/Tech

Fenntarthatóság és innováció a közlekedésben: Kibocsátás elkerülés

Szerző Ali Amina

Az elkerülési megoldások, mint a drónkiszállítás, az online meetingek, az ecodriving és a VR turizmus, forradalmasítják a fenntartható közlekedést.

Ahogy a világ egyre inkább felismeri a fenntarthatóság fontosságát, a közlekedés területén is új megoldások születnek, amelyek célja a környezeti terhelés csökkentése. Az elkerülés koncepciója, amely alternatívákat kínál a hagyományos utazási és szállítási módszerek helyett, egyre nagyobb teret nyer.

Az online meetingek forradalmasítják az üzleti utazásokat. A slow turizmus és a virtuális valóság (VR) alapú turizmus új élményeket kínál az utazásban. A drónkiszállítás és a mikrogyárak pedig nemcsak a logisztika hatékonyságát növelik, hanem a helyi közösségek fenntarthatóságát is támogatják.

Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy ezek a megoldások hogyan segítik csökkenteni a környezeti terhelést. Kezdve az online meetingektől a turizmuson át, a vállalati megoldásokig.

Miért hasznos online meetingeket tartani (még ha nem is szeretjük a Zoomot)?

Üzleti megvilágításban úgy tűnhet, hogy az online megbeszélések plusz terhet okoznak egy cég számára. Beszélhetünk itt például arról, hogy megfelelő internetkapcsolatot és eszközöket igényelnek. Továbbá a kommunikáció is sokkal gördülékenyebb, amikor élőben látjuk a másik embert. Sokan ezen okokból kifolyólag tartózkodnak a Zoom meetingek alkalmazásától, és inkább a személyes találkozást választják.

Hatékonyság

Értékes időt és pénzt vesztegethetünk el azzal, ha egy üzleti megbeszélést személyesen bonyolítunk le. Ezzel szemben az online meetingek lehetővé teszik, hogy ténylegesen arra fókuszáljunk, ami fontos a cég számára, illetve nekünk, magánszemélyeknek. Többek között az alapesetben utazásra fordított időben kitakaríthatjuk a lakást, vagy folytathatunk egy munkahelyi projektet. Ráadásul ezzel a közlekedés okozta stresszt is elkerüljük.

Erőforrások megőrzése

Mind az autózás, mind a tömegközlekedés során elengedhetetlen az olyan erőforrások felhasználása, mint például a benzin, a víz és az energia. Azonban az ilyen anyagok egyrészt nem megújulóak, másrészt végesek a rendelkezésre álló készleteink. Azáltal, hogy tudatosan tervezzük meg, hogy mikor indulunk útnak, és mikor tudjuk otthonról megoldani a munkafeladatokat, hasznos erőforrásokat spórolhatunk meg. Nemcsak magunkra gondolva, hanem a jövő generációk érdekében is megtehetjük ezt.

Hogyan változtatta meg a járvány az utazáshoz való hozzáállásunkat?

A járvány hatására megváltozott munkaerőpiaci helyzetben megnőtt a távmunka, illetve home office jelentősége. 2020 tavaszán megugrott az ily módon dolgozók száma, foglalkoztatottakon belüli arányuk a májusi csúcs alkalmával 17%-ot ért el. 

A koronavírus okozta járvány és az azzal összefüggő korlátozó intézkedések 2020 jelentős részében markáns visszaesést okoztak a turizmus és vendéglátás szinte minden szegmensében. Ennek hatására a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás bruttó hozzáadott értéke az előzetes becslések alapján 32%-kal csökkent az előző évhez képest.

Forrás: KSH.hu

Amikor felismerték a Covid-19 járvány súlyosságát, egyik napról a másikra lehetetlenné vált repülőre szállni és elrepülni egy távoli célállomásra, akár munka, akár szabadidő céljából. 2019 és 2020 között a légi közlekedés 60%-kal csökkent, ami összességében 2.703 millió utassal kevesebbet jelent. Svédországban a járvány idején több mint 80%-kal csökkent a légi közlekedés.

A közúti kirándulások, kempingezés és a magánszállások mind népszerűek, és a szabadidős járművek (lakóautók, lakókocsik és motorhome-ok) regisztrációja 16,5%-kal emelkedett 2020 júniusában.

Az autós utazásoktól és a tömegközlekedés használatától kezdve egészen a nemzetközi légi és vasúti közlekedésig, a Covid-19 minden közlekedési módot érintett. 2020-ban a globális közúti közlekedés közel 50%-kal volt alacsonyabb a 2019-es átlaghoz képest, míg a kereskedelmi légi közlekedés majdnem 75%-kal maradt el a 2019-es átlagtól.

Hogyan lehet fenntarthatóbb a turizmus miatti közlekedés?
VR alapú turizmus

A VR alapú turizmus egy nagyon izgalmas innováció, amely teljesen új dimenziókat nyit meg az utazási iparban. Az emberek valósághű élményeket élhetnek át, anélkül, hogy fizikailag elutaznának a világ másik végére. Ez különösen fontos fenntarthatósági szempontból, hiszen a repülőgépek és más közlekedési eszközök jelentős szén-dioxid-kibocsátást generálnak.

A Wander nevű VR platform lehetővé teszi, hogy felhasználói a Google Street View segítségével virtuális sétát tegyünk a világ bármely pontján.

Másik példa a National Geographic VR, ahol virtuális kalandok során elmerülhetünk a világ természeti csodáiban, anélkül hogy elhagynánk az otthonunkat.

Google Flights

2022-ben  a Google Flights új emissziós szűrőt kapott, amely lehetővé teszi a „Bármely kibocsátású” vagy a „Csak kevesebb kibocsátású” közötti választást. Ez a hasonló utak átlagához képest határozza meg az adott járatra a kibocsátást. Ez a szolgáltatás a Google Maps hasonló erőfeszítéseihez csatlakozik. Ezek a környezetbarát útvonaltervezés és az elektromos járműútvonalak optimalizálása.

Illetve a Google flights a kibocsátásokat CO2 egységben 2021-től kezdve kiírja a járatok mellé, az útvonal átlagával összehasonlítva. Ezzel is segítve az utasokat, hogy megfontoltabban dönthessenek, és tisztában legyenek a környezeti lábnyomuk mértékével.

Staycation

Miközben az emberek nem igazán mehettek külföldre, a “staycation” egyre népszerűbb lett ebben az időszakban. A helyi kikapcsolódási helyeket választották az emberek, illetve a sátrazás és a lakókocsik kerültek a fókuszba. Egy, az Egyesült Királyságban készített felmérés szerint ez a trend a következő években is növelheti a hazai turizmust, ami a kibocsátások csökkentésére is jó hatással lenne. Illetve a pandémia okozta lezárások közepette az embereket elgondolkodtatta a hazai kirándulások lehetősége, kell-e olyan messzire menniük a kikapcsolódáshoz?

Slow Travel

A “slow travel” lényege a regionális különlegességek védelme, egy mélyebb megismerése a kultúrának, egészségesebb tevékenységek, mozgás, emberek megismerése, egy lassabb életforma népszerűsítése. A mozgalom a “slow food”-ból indult ki, amely egy gyorsétterem nyitását ellenezte Rómában. 

Ez manapság már párosul az utazás élvezetével és a környezetbarátabb megoldások előnyben részesítésével, nem minden áron mihamarabb ott lenni a célállomáson. A “slow travel” kirándulás élménye már az utazással kezdődik, az nem egy szükséges rossz, hanem része az élménynek, ezzel is gazdagítva a kirándulást. Ez az úgynevezett lassú turizmus az előrejelzések szerint évente átlagosan 10%-os növekedést mutathat a világjárvány tapasztalatai alapján. 

Életképes alternatívája lehet az energiaigényesebb és stresszesebb nyaralásoknak. A “slow travel” mozgalommal egyre népszerűbbek a helyi, regionális kikapcsolódások, helyi városnézések szervezése, biciklis túrák. Az EU-ban pedig kifejezetten megugrott a biciklizés népszerűsége.

Forrás: The Savvy Backpacker

Emellett a hálókocsis vonatok is előtérbe kerültek. Franciaországban kifejezett változás látszik, ahogy a rövid repülőjáratokat nem engedélyezik olyan útvonalon, ahol vonat is elérhető. Illetve meg akarják növelni az éjszakai hálókocsis útvonalak számát Svédországban (nemzetközi) és Franciaországban is. Ezzel kiváltva a repülőgépek egy részét, és egy kényelmesebb és élvezetesebb, bár időigényesebb alternatívát biztosítva. Ilyenkor azonban fontos megfontolni, hogy a repülőtéren töltött időt is bele kell számolni az utazásba, időigény szempontjából ez sokat tesz hozzá, az amúgy rövidebb repülőutakhoz is.

Vállalati megoldások
Ecodriving

A vállalatok és autósiskolák körében egyre gyakoribb az Ecodriving tanítása.

Az ecodriving lényege, hogy a járművezetési stílust úgy alakítsuk, hogy az minimalizálja az üzemanyag-fogyasztást és a környezetre gyakorolt káros hatásokat.

Enyhe gyorsítás és fékezés: Kerülni kell az agresszív gyorsítást és fékezést. Folyamatos, egyenletes sebességgel kell haladni, és kihasználni a természetes lassulást (motorfékezés).

Optimális sebesség tartása: Az autópályákon ajánlott a 90-110 km/h sebesség, városban pedig a 30-50 km/h között maradni a maximális üzemanyag-hatékonyság érdekében.

Felesleges súly elkerülése: A járművek terhelése szintén hatással van a fogyasztásra. Az extra súly növeli az energiafelhasználást, ezért érdemes eltávolítani a felesleges tárgyakat az autóból.

Időben váltani: Manuális váltók esetén alacsony fordulatszámon váltani a magasabb sebességi fokozatokba, hogy csökkentsük a motor túlzott pörgését és a fogyasztást.

Autópályán különösen érzékelhető az ecodriving előnye, mivel a sebesség növelése drasztikusan emeli a fogyasztást. Ha például valaki 130 km/h helyett 110 km/h sebességgel halad, jelentősen csökkentheti a fogyasztását anélkül, hogy lényegesen több időt töltene úton. A nagy sebességű haladás különösen a régebbi, kevésbé hatékony járműveknél okoz magasabb üzemanyag-felhasználást és ezzel együtt nagyobb kibocsátást.

Automatizált raktárak és drónos kiszállítás

Az automatizált raktárak és a drónos kiszállítás igen jó megoldás lehet a vállalatok számára, hogy elkerüljék a felesleges kiszállítást. A robotok és mesterséges intelligencia rendszerek kezelik a tárolást és a megrendelések teljesítését, miközben a drónok gyorsan és környezetbarát módon juttatják el a termékeket a vásárlókhoz. Az ilyen rendszerek minimalizálják az emberi hibákat, növelik a hatékonyságot, és drasztikusan csökkentik a fosszilis üzemanyaggal működő járművek használatát.

Az Amazon Robotics automatizált raktáraiban robotok kezelik az áruk szállítását a raktáron belül, a megrendelések összeállítását és szállítás előkészítését. A Wing (Google leányvállalat) már működő drónos kiszállítási rendszerével a vásárlók kis termékeket, például gyógyszereket és élelmiszereket kaphatnak néhány percen belül, közvetlenül a drón segítségével.

Forrás: Fedex

Az automatizált raktárak és drónos kiszállítás forradalmasítja a „last mile” logisztikát, azaz azt a szállítási szakaszt, amely a termékek végső célpontba juttatását jelenti. Mivel ez a szállítási szakasz hagyományosan jelentős károsanyag-kibocsátással jár, a drónok és az automatizálás bevezetése jelentősen csökkentheti a logisztika környezeti hatásait.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a drónos kiszállításnak nincs környezeti terhelése, hiszen üzemeltetéséhez áramra van szükség, illetve a zajterhelés sem elhanyagolható. Mindössze környezetbarátabb, ha nem autóval szállítják ki a termékeket.

Mikrogyárak és helyi 3D nyomtatás

A mikrogyárak és a helyi 3D nyomtatás az egyik legforradalmibb újítás a gyártásban, amely decentralizálja a termelést, és lehetővé teszi a helyszíni, azonnali gyártást. Ez azt jelenti, hogy a termékeket nem kell több ezer kilométeren keresztül szállítani, így csökkentve az ellátási lánc hosszát és a szállítással járó környezeti terhelést. A 3D nyomtatás lehetőséget nyújt egyedi, testreszabott termékek gyors és hatékony előállítására, minimalizálva az anyagpazarlást és a gyártási hulladékot.

A Local Motors nevű vállalat mikrogyárakat hozott létre az Egyesült Államokban, ahol elektromos járműveket, például az Olli nevű önvezető minibuszt gyártanak helyben, 3D nyomtatási technológiával.

Forrás: The Robot Report

[A sorozat szerkesztői: Ali AminaNagy NoémiÓnodi VandaVasók Rita és Szomolányi Katalin]

A szerzőről

Ali Amina

Leave a Comment