2024. január 1. napján lépett hatályba a 2023. évi CVIII. törvény a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról (röviden: ESG törvény), amely pontokba szedve ismerteti az érintett vállalkozások kötelezettségeit.
A vállalatok fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei
- a kockázatkezelési rendszer létrehozása,
- a belső felelősségvállalási stratégia és rendszer kialakítása,
- a rendszeres kockázatelemzések elvégzése,
- a megelőzési és korrekciós intézkedések megállapítása a vállalkozás saját üzleti hatáskörében és a közvetlen szállítóival szemben,
- az ESG adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, és
- a közvetlen szállítók nyilatkoztatása a felmerülő kockázatok tekintetében
- az ESG beszámoló közzététele
- belső vagy külső panaszkezelési rendszer a társadalmi felelősségvállalási és környezeti kockázatok, illetve a kötelezettségek megsértése kapcsán érkezett panaszok kezelésére
A törvény által előírt kötelezettségek minden olyan vállalatra érvényesek, amely
- 2025: minden, Magyarország területén székhellyel rendelkező közérdeklődésre számot tartó nagyvállalat, amennyiben az alábbi három szempont közül bármely kettő meghaladja a határértéket
- 2026: minden nagyvállalat, amennyiben az alábbi három szempont közül bármely kettő meghaladja a határértéket
- 2027:közérdeklődésre számot tartó kis- és középvállalkozás (nincs határérték előírva)
Határértékek:
- 10 000 millió Ft mérlegfőösszeg
- 20 000 millió Ft árbevétel
- 500 fő foglalkoztatotti létszám (2025-től a határérték 250 főre módosul)
*közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó: a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 2. § 19. pontja szerinti fogalom
Végrehajtás
A listázott kötelezettségek végrehajtására vonatkozó elvárásokat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága által kiadott 13/2024. (VIII. 15.) SZTFH rendelet a vállalkozások fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítésének részletszabályairól c. rendelet tartalmazza.
Kockázatkezelés, kockázatelemzés
A kockázatkezelési rendszer* a környezeti és a társadalmi felelősségvállalás körében felmerülő hatások, valamint a vállalatirányítási hatások elemzését és a káros hatások minimalizálására irányuló intézkedések meghatározását foglalja magába, amely rendszer a minden év június 30-ig lefolytatott éves kockázatelemzési folyamatból és az eseti jellegű kockázatelemzési folyamat(ok)ból áll.
A folyamat meghatározó lépései:
- átvilágítás
- azonosítás
- értékelés
- rangsorolás
- kezelés (megelőzés, megszünetetés, korrekció)
- nyomonkövetés
A kockázatkelezési rendszer környezeti [pl. éghajlati események, környezet terhelés stb.], társadalami [pl. emberi jogok korlátozása, méltányos munkafeltételek hiánya] és vállalatirányítási [pl. korrupció, gazdasági incidensek] kockázatok foglal magába, ezeket rendszeresen értékeli és ezek mentén közép- és hosszútávú kockázatkezelési intézkedéseket vezet be.
A vállalkozás a kockázatelemzés eredményeit jelentés formájában ismerteti a vállalkozás ügyvezetésével. Az eseti jellegű kockázatelemzés elkészítésének és az arról szóló jelentésnek a vállalkozás ügyvezetése felé történő benyújtásának határideje az azt kiváltó ok tudomásra jutásától számított 30 nap.
A vállalkozás által létrehozott és működtetett kockázatelemzési rendszert legalább 12 havi gyakorisággal felül kell vizsgálni, illetve el kell végezni az ehhez kapcsolódó jelentéstételi folyamat átfogó értékelését, amelynek során szükséges kitérni a tapasztalt hiányosságok javítása kapcsán megtett, illetve lehetséges intézkedésekre és az e tekintetben elérni kívánt célokra.
A vállalkozás jogosult az átvilágítási folyamatában – a lényegességi vizsgálatot követően – a közvetlen szállítói tekintetében olyan két szintű kockázatelemzést alkalmazni, amelyben – az ESG kockázatok mértéke alapján – a kockázatelemzés részletessége az egyes közvetlen szállítók esetében eltérő.
A két szintű kockázatelemzés szintje:
Első szint: a közvetlen beszállítók ESG kockázati mértékétől függő szűrés
Második szint: az első szinten elvégzett szűrés alapján kiválasztott közvetlen szállítók esetében végzett részletesebb kockázatelemzés, előminősítés.
A kockázatelemzés során a vállalkozás a vállalatirányítási kockázatok azonosításával biztosítja, hogy a fenntarthatóság még inkább beépüljön a vállalkozás irányítási rendszerébe.
A vállalkozás a kockázatelemzés során teljeskörűen azonosítja az ESG kockázatokat a saját üzleti hatáskörében és közvetlen szállítói tevékenységében.
A vállalkozás fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek való megfelelés ellenőrzése céljából a vállalkozás független harmadik fél általi ellenőrzést is alkalmazhat, amely ellenőrzés történhet ágazati vagy többszereplős kezdeményezés keretében is.
Ha a vállalkozás a KKV-k tekintetében a megfelelés ellenőrzésére irányuló intézkedéseket hajt végre, a független harmadik fél általi ellenőrzés költségeit a vállalkozásnak kell viselnie.
A rendszeres kockázatelemzés részeként a vállalkozás azonosítja és elemzi a vállalkozás működéséhez kapcsolódó releváns ESG adatait (beleértve: ESG beszámoló melléklet kérdőívet, szabályozói megfelelését).
*A kockázatkezelési rendszer kialakításának és dokumentálásának módját és rendszerességét NGM rendelet szabályozza.
Megelőzési és korrekciós intézkedések
A vállalkozás köteles intézkedést hozni az általa azonosított káros hatások megelőzése, megszüntetése vagy – ha a megelőzés vagy a megszüntetés nem vagy nem azonnal lehetséges – mértékének minimalizálása céljából.
A vállalkozás köteles megfelelő korrekciós intézkedéseket hozni a káros hatások megszüntetése érdekében, és ha a káros hatás nem szüntethető meg azonnal, a vállalkozásnak kötelessége minimalizálni a káros hatás mértékét.
A vállalkozás legalább 12 havi gyakorisággal értékeli a saját és a közvetlen szállítója tevékenységeinek hatásait annak érdekében, hogy naprakész ismeretekkel rendelkezzen a káros hatásokról. Az értékelést indokolatlan késedelem nélkül minden olyan esetben is el kell végezni, amikor jelentős változás következik be a hatásokban, valamint amikor alapos okkal feltételezhető, hogy a káros hatások bekövetkezésének új kockázatai merülhetnek fel.
Közvetlen beszállítók nyilatkoztatása
A közvetlen szállítók átvilágításához az SZTFH rendelet nyújt segítséget úgy, hogy tételesen felsorolja azon megválaszolandó kérdéseket, amelyek a szállítók méretéhez és földrajzi elhelyezkedéséhez igazodnak. Tartalmilag ezen kérdőívek megegyeznek az ESG beszámoló mellékleteként leadandó kérdőívvel.
Méret szerint megkülönböztetendők:
- nagyvállalkozás
- középvállalkozás
- kisvállalkozás
- mikrovállalkozás
A működési hely szerint pedig lehet:
- EGT és Svájc
- OECD
- egyéb</egyéb>
A beszállítók átvilágításához szükséges kérdőívek az SZTFH weboldalán érhetők el.
ESG adatszolgáltatás, ESG beszámoló
Az SZTFH rendelete pontosítja, hogy mit tekintünk ESG adatnak. A szabályozás alapján az ESG kockázatok felméréshez szükséges adatok az ESG adatok.
Az adatszolgáltatási folyamatban két szereplőt különböztetünk meg:
1. kérelmező: az a szervezet, amely adatszolgáltatásra igényt tart
2. adatszolgáltató: az a szervezet, amelytől adatszolgáltatásra igényt tartanak
Minden olyan szervezet, amely érintett az ESG törvény által meghatározott kötelezettségek teljesítésében, mérete és elhelyezkedése alapján adatszolgáltatásra kötelezhető. Az ESG adatszolgáltatás az SZTFH weboldalán feltüntetett kérdőívek mellett azon adminisztrációs folyamatokat is magába foglalja, amelyeket a vállalatoknak a különböző szerződéseik, ESG folyamataik kapcsán kötelesek elvégezni [szerk: hamarosan erről is részletesen beszámolunk]
Ide kapcsolódó téma az ESG beszámoló, melynek kapcsán már közzétettünk egy részletes cikket, amelyben a tartalmi és formai követelmények, belépési határértékek mellett azt is tárgyaltuk, hogy mi a különbség az ESG beszámoló és a Fenntarthatósági jelentés között.
Panaszkezelés
A vállalkozás gondoskodik belső vagy külső panaszkezelési rendszer kialakításáról, amely alkalmas arra, hogy bárki bejelentést tegyen azon társadalmi felelősségvállalási és környezeti kockázatokra, valamint azon társadalmi felelősségvállalással vagy környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségek megsértésére vonatkozóan, amelyek a vállalkozás saját vagy leányvállalata, illetve közvetlen szállítója gazdasági tevékenysége következtében keletkeztek.
Az ESG törvény szerinti külső vagy belső panaszkezelési rendszerben tett ESG kockázatokra vonatkozó bejelentések alapján eseti kockázatelemzést szükséges lefolytatni.
A belső panaszkezelési rendszert a vállalkozás által foglalkoztatott, erre a feladatra kijelölt, ezen feladatkörében nem utasítható személy vagy a vállalkozás ezen feladatkörében nem utasítható szervezeti egysége működteti. A belső panaszkezelési rendszer működtetője a feladatkörébe tartozó ügyeket más szervezeti egységektől elkülönülten látja el.
A vállalkozás a belső panaszkezelési rendszerébe érkezett bejelentés kezelésébe – döntése szerint – független, külső szervezetet is bevonhat.
A vállalkozás külső panaszkezelési rendszerben akkor vehet részt, ha a rendszer megfelel a következő feltételeknek:
- a vállalkozás az eljárásra írásos formában alakít ki ügyrendet, amely nyilvánosan bárki számára hozzáférhető;
- az eljárás lefolytatásával a vállalkozás által megbízott személyek garanciát vállalnak a pártatlanságra;
- a vállalkozás világos és közérthető tájékoztatást ad a külső panaszkezelési rendszer elérhetőségeiről és lebonyolításáról.
