Inno/Tech

Fenntarthatóság és innováció a divatiparban: A divatipar uniós szabályozásai

Szerző Ali Amina

Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy milyen lépéseket tesz az EU a fenntartható divatért jogi eszközökkel, a tartósabb, javíthatóbb ruhák érdekében, és hogyan szigorítja a zöld állítások hitelességét a greenwashing elkerülése érdekében.

A fast fashion iparág fenntarthatósági szempontjainak részletes bemutatását követően fontos kitérni arra, hogy az Európai Unió milyen jogi eszközökkel küzd a divatipar 21. századi kihívásaival. Az EU-nak több végső célja van a ruházati termékeket és textíliákat illetően. Például, hogy olyan ruházati termékek és textíliák előállítására kerüljön sor, amelyek hosszabb élettartamúak, könnyebben javíthatók és a gyártásuk etikus körülmények között történik.

A termékek körforgásának elősegítése
  • Az Ecodesign Keretrendelet (Ecodesign for Sustainable Products Regulation, ESPR) célja, hogy jelentősen javítsa az uniós piacon forgalomba hozott termékek körforgását, energiahatékonyságát és egyéb környezeti fenntarthatósági szempontjait. A rendelet ennek érdekében környezetbarát tervezési követelményeket határoz meg, többek között a textilekre vonatkozóan is.
  • A fenntartható és körforgásos textiltermékekre vonatkozó uniós stratégia (Strategy for Sustainable and Circular Textiles) az Európai Bizottság 2030-ig felállított, textiliparra vonatkozó jövőképét tartalmazza. A szabályozás azt a célkitűzést fogalmazza meg, hogy az EU piacán forgalomba hozott valamennyi textiltermék tartós, javítható és újrahasznosítható legyen. A textiltermékek kapcsán további elvárások, hogy nagyrészt újrahasznosított szálakból készüljenek, a szociális jogok és a környezet tiszteletben tartásával, illetve ne tartalmazzanak veszélyes anyagokat.
  • A  javításhoz való jogról szóló irányelv (Right to Repair) az elnevezéséből eredően a termékek javításának népszerűsítését állítja a középpontba. A jogszabály célja, hogy a fogyasztókat arra ösztönözze, hogy hosszabb ideig használják a termékeiket, és ezáltal megakadályozza, hogy a javítható termékeket idő előtt kidobják. A gyártók számára előírt követelmények hozzájárulnak a fenntarthatóbb fogyasztási minták kialakításához és az elektronikai hulladék csökkentéséhez.
Káros hatások mérséklése, avagy a hulladéktermelés és a vegyi anyagok használatának visszaszorítása
  • A hulladékokról szóló keretirányelv (Waste Framework Directive) kötelező érvényű célokat és intézkedéseket határoz meg a hulladékgazdálkodás javítása érdekében. Ebben a szabályozásban jelenik meg a kiterjesztett gyártói felelősség (Extended Producer Responsibility, EPR) rendszere. A Bizottság 2023 júliusában javaslatot tett a keretirányelv célzott módosítására, különös tekintettel a textilhulladékra. A javaslat értelmében a kiterjesztett gyártói felelősség azt jelentené, hogy a divatmárkáknak és a textilgyártóknak díjat kell fizetniük, amellyel hozzájárulnak a textilhulladék gyűjtési és kezelési költségeinek finanszírozásához.
  • A REACH-rendelet (Registration, Evaluation, Authorisation and Restriction of Chemicals, REACH Regulation) átfogó jogszabályi keretet ad az Európában gyártott és felhasznált vegyi anyagokra vonatkozóan. Az uniós jogforrás a vegyi anyagok regisztrálását, értékelését, engedélyezését és korlátozását érinti. Fontos rendelkezés például, hogy a vállalatok kötelesek azonosítani és kezelni az általuk az EU-ban előállított és értékesített anyagokhoz kapcsolódó kockázatokat. A nemzeti hatóságok korlátozhatják bizonyos anyagok gyártását vagy használatát, ha úgy ítélik meg, hogy a kockázatok kezelése nem megfelelő. A jogszabály célul tűzi ki a legveszélyesebb anyagok biztonságosabb alternatívákra való cseréjét is, amennyiben ez megoldható.
Itt az ideje, hogy a vállalatok gyakorlatai átláthatóbbak legyenek
  • A zöld állításokról szóló irányelv (Green Claims Directive)  a Bizottság javaslatát tartalmazza a fenntarthatósági állítások uniós szintű szabályozására vonatkozóan. A greenwashing (zöldrefestés) témaköre a fogyasztók megtévesztését vonja maga után és további kihívások elé állítja az EU-t. A javasolt szabályozás egyik kiemelkedő elemét képezi, hogy a vállalkozásoknak tudományosan megalapozott bizonyítékokkal kell majd alátámasztaniuk a környezeti állításaikat. A hitelesség érdekében a nyilvánosságra hozatal előtt a kijelentéseket egy független harmadik félnek kell ellenőriznie és tanúsítania.
  • A  vállalati fenntarthatósági jelentéstételi irányelv (Corporate Sustainability Reporting Directive, CSRD) új fenntarthatósági jelentéstételi követelményeket vezetett be egyes vállalkozások számára. A szabályozás azt hivatott biztosítani, hogy a befektetők és más érdekelt felek hozzáférjenek azokhoz az információkhoz, amelyekre szükségük van a vállalatok emberekre és környezetre gyakorolt hatásának értékeléséhez.
  • A fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelv (Corporate Sustainability Due Diligence Directive, CSDDD) célja pedig az, hogy a cégek minimalizálják azt a negatív hatást, amelyet az emberi jogokra és a természetre fejtenek ki. A szabályozás központi elemét a vállalati átvilágítási kötelezettség képezi. A kötelezettség lényege azoknak a lehetséges és tényleges kedvezőtlen hatásoknak az azonosítása és kezelése, amelyeket a vállalat saját és leányvállalatainak, valamint üzleti partnereinek tevékenysége során az emberi jogokra és a környezetre gyakorol.

Az összefoglalóból jól látható, hogy milyen szempontok mentén próbálja kordában tartani többek között a divat és a fast fashion szereplőit az Európai Unió. 

A legjobbak a körforgásos gazdaságban

Felvezetőink után, cikksorozatunkban bemutatjuk, hogy milyen innovációk vannak a divatiparban egy termék életciklusán keresztül. Az alapanyagok, az előállítás, marketing/reklámozás és az életvégi kezelés mind-mind számos innovációt ösztökélt. Ezeknek az elterjedése azonban koránt sem elegendő. A legjobb gyakorlatok és innovációk górcső alá vétele előtt fontos megemlíteni a  fenntartható divatmárkákat immáron több éve rangsoroló Kaerney CFX indexét.

A listán olyan márkákat találunk, akik a körforgásosságot és a fenntarthatóságot kiemelt témaként kezelik. A körforgásos gazdaságban való teljesítményt hét dimenzió alapján értékelték. A listáról már egy korábbi cikkünkben is írtunk, ami a következő volt 2023-ban: The North Face, Levi’s, Madewell, Patagonia, Gant, Gucci, Lululemon, OVS, Coach, Lindex.

[A sorozat szerkesztői: Ali AminaNagy NoémiVasók Rita és Szomolányi Katalin]

A szerzőről

Ali Amina

Leave a Comment