Inno/Tech

Fenntarthatóság és innováció a divatiparban: hulladékok

Szerző Ónodi Vanda

A ruhák életvégi kezelése nagy kihívást jelent. Rengeteg hulladék termelődik évente a kidobott ruházati termékekből, aminek töredéke kerül újrahasznosításra.

A Fenntarthatósági és innováció a divatiparban sorozatunkat folytatva, a ruhák életvégi kezelésével, újrahasználatával és újrahasznosításával foglalkozunk. Mit tehetünk a ruhákkal, ha már nem használjuk? Milyen gyártói felelősségvállalási programokkal rendelkeznek a cégek, amelyek segíthetnek?

A divatipar a gyártási kibocsátás mellett rengeteg hulladékot is termel a kidobott termékeivel, a fast fashion trendek pedig ezt még csak tovább rontották, több és több szemétlerakót töltve meg.

Kezdeményezések

Régóta vannak kezdeményezések amelyek a divatipar hulladékait célozza, köztük a különböző “second-hand” (használt ruha) boltok is megcélozták ezt. Léteznek adományboltok, illetve ruhagyűjtés, valamint a ruhaleadó konténerek is elterjedtek, amelyek helyét a Mohu oldalán is meg lehet keresni.

Több nagy ruhamárka is rendelkezik ruhagyűjtő programmal, amelyeket eladományoznak, újrahasznosítanak új ruha gyártására vagy más ipar termékeihez használnak fel, mint az autó- illetve építőipar. Erre jó példa a Zara, H&M, Triumph és a Bershka is, ahol jelenleg még egy Re-Made projekt is létezik, amiben a megmaradt kollekciók ruháit dolgozzák fel. A Triumph projektje pedig kiegészül egy faültetési kezdeményezzéssel is. 

Különböző boltokban pedig még az üzleten belüli javításra is van lehetőség, ilyen Magyarországon a MOUNTEX, de a Patagonia, Fjällräven és még sokan mások is az EU-ban működtetik ezt a szolgáltatást. A sport és túrázás részlegén az nem újdonság, 2013 óta a Worn Wear (Patagonia kezdeményezése) eseményeken is megjelent, hogy a javítást támogassa, ezzel is növelve a márkahűséget.
Ha viszont nincs lehetőség az üzleten belüli javításra, alternatív megoldásként ott vannak a szabóságok és ruhajavító üzletek, amiket érdemes felkeresni.
Az Intersport az önálló javítási lehetőségeket támogatja oldalával az iFixit-tel, amelyen részletes leírások és tippek vannak, hogy különböző sport-, túraeszközöket és -ruhákat hogyan lehet megjavítani.

Forrás: https://www.ifixit.com/

Green washing

Azt azonban érdemes megfontolni, hogy kinek és hogyan adjuk le a ruháinkat. A jó minőségben megmaradt ruhákat érdemes eladományozni alapítványoknak és segítő akcióknak. Egy kis óvatosság, hogy kinek és hol adjuk le a már rossz ruhákat sem árt. Mert hatalmas a lehetőség az újrahasznosításban is a “Green washing”-ra.

A H&M-nek volt botránya ezzel kapcsolatban, mert azon állításaik, miszerint 2022-ben ezek 70%-át újrahasználatba vették, 22%-át újrahasznosították, a maradék 8%-ot pedig ártalmatlanítani kellett, hamisnak igazolódott két skandináv riporter nyomozása során. Az oknyomozók bluetooth nyomkövetőt tettek a ruhákra, hogy megnézzék, azok hova kerülnek. Az eredmény szerint egyik sem került a partnerük válogató vagy újrahasznosító üzemébe, helyette olyan országokban landoltak mint Ghana és Benin, ahol szeméttelepeken végezték.

Ipari megoldások

A körforgásos anyagfelhasználásra vannak ipari kezdeményezések is, illetve már szakosodott cégek, akik a divatipar nagymennyiségű hulladékának újrahasznosítását végzi. Ilyen cég az Environtex, amely textil hulladékból gyárt alapanyagot, és ami több ipari felhasználással is rendelkezik.

A textilhulladék, a használt ruházat, az ipari textíliák másodlagos feldolgozása a céljuk, ebből kapják az ún. textilpépet, amely az autóipar, a háztartási cikkek, az építőipar, a bútorszövetek gyártásához, a retenciós-vízelvezető textilek gyártásához, a hő- és hangszigeteléshez használt alapanyagként is felhasználható. 

Innovációk

A lakástextilek újrahasznosítására is van kezdeményezés, mint a Naturtex Kft. és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatóinak higiéniás eljárása, amely során bevonatot képeznek a tollon, hogy az távol tartsa az atkákat és gátolja a nem kívánatos mikroorganizmusok szaporodását. Ezzel lehetőséget adnak az újraszasznosításra a még jó minőségű tollak esetében. A toll párnák és paplanok a lakástexilipar jelentős részét képezik, így ez fontos újítás lehet, főleg a fenntarthatóságot célzó bútorláncoknak és szállodaláncoknak.

Egy francia stat-up cég, a Carbios pedig azon dolgozik több nagy márkával, köztük a Puma, On és a Patagonia együttműködésével, hogy az anyagot többször újra lehessen haszosítani. A „bio-újrahasznosított” poló egyszerűen néz ki, de két évnyi munka áll mögötte. A projekt azt próbálta bizonyítani, hogy az enzimek képesek lebontani az összetett poliészter szövetkeverékeket új poliészter textíliák előállításához. Ezzel a fejlesztéssel a ruhaanyagok is végtelenségig újrahasznosíthatóak lennének, akárcsak az aluminium dobozok.

Forrás: This polyester T-shirt can be recycled forever if French startup Carbios has its way | Trellis

Sok lehetőség rejlik az újrahasznosításban, azonban a fogyasztás visszafogása és a pazarló mentalitás felszámolása a legfontosabb. Nem csak a hulladék újrahasznosítása, de a kiinduló probléma visszafogása tudja megfékezni a káros környezeti hatásokat. Ezért fontos tartós és minőségi ruhák vásárlása szükség és lehetőség szerint.

Fenntarthatóság és innováció a divatiparban című sorozatunkban eddig megjelent cikkeink:

[A sorozat szerkesztői: Ali AminaNagy NoémiÓnodi Vanda, Vasók Rita és Szomolányi Katalin]

A szerzőről

Ónodi Vanda

Leave a Comment