A légi közlekedés – a modern technológia és innováció egyik kiemelkedő vívmánya – alapjaiban változtatta meg, hogyan kapcsolódunk egymáshoz és a világhoz. Az első repülőgépek a 20. század eleji indulásától kezdve mára globális iparággá nőtte ki magát, amely összeköti a kontinenseket, kultúrákat és gazdaságokat. Segítségével gyorsan és hatékonyan utazhatunk, valamint árukat szállíthatunk, elősegítve a kereskedelmet, a turizmust és a kulturális kapcsolatokat.
A légiközlekedési iparág számos területet foglal magába, például a menetrend szerinti járatokat, a magánrepülést, a teherszállítást vagy akár a katonai célú repüléseket. A háttérben olyan alapvető tényezők működnek, mint a repülőgépek fejlesztése, a repülőterek infrastruktúrája, a légiforgalom irányítása és a szigorú biztonsági előírások, amelyek garantálják a hatékonyságot és a biztonságot.
A technológiai fejlődésnek köszönhetően ma már egyre nagyobb figyelmet kapnak a környezetbarát megoldások is, például az elektromos vagy hibrid hajtású repülőgépek (ebben a korábbi cikkünkben erről is szót ejtettünk). A légi közlekedés a globalizáció kulcsa, és nemcsak az utazást és a kereskedelmet könnyíti meg, hanem fontos szerepet játszik a humanitárius segítségnyújtásban és a katasztrófakezelésben is.
Ez a folyamatosan változó és fejlődő ágazat továbbra is meghatározó szerepet játszik az emberiség életében, és elengedhetetlen részévé vált a modern világnak.
A repülőgépekkel utazók száma
2023-ban az Európai Unióban légi közlekedéssel utazó utasok száma összesen 973 millió volt, ami 19,3%-os növekedést jelent a 2022-es 816 millióhoz képest.
Az adatok azt mutatják, hogy 2023-ban az összes uniós országban nőtt a légi közlekedésben szállított utasok száma 2022-höz képest. Az „utasok szállítása” alatt azon utasokat értik, akik egy adott járaton egyszer kerülnek beszámításra, és nem számítják őket többször, az egyes szakaszokon külön-külön. Az átszálló utasok nem tartoznak ebbe a kategóriába.
A legnagyobb növekedést Málta (+33,3%), Szlovénia (+30,9%) és Csehország (+29,4%) jelentette, míg a legkisebb növekedés Észtországban (+7,9%), Görögországban (+9,6%) és Litvániában (+12,3%) volt.
Forrás: Number of air passengers up almost a quarter in 2023 – Eurostat
Az 5 legnagyobb repülőtér jelentős utasszám-növekedést ért el
2023-ban az EU 5 legnagyobb repülőtere változatlan maradt a 2022-es rangsorhoz képest, de mindegyikük jelentős növekedést mutatott az utasszám terén. A párizsi Charles de Gaulle repülőtér 67,4 millió utast szolgált ki (+17,3%), az amszterdami Schiphol 61,9 milliót (+17,9%), a madridi Barajas 60,1 milliót (+20,4%), a frankfurti Main repülőtér 59,3 milliót (+21,5%), míg a barcelonai El Prat 49,8 millió utast regisztrált (+20,6%).
A római Fiumicino repülőtér a 6. helyen állt 40,3 millió utassal, de a top 10 repülőtér közül itt volt a legnagyobb növekedés (+38,2%). A párizsi Orly visszacsúszott a 8. helyről a 10. helyre, és 2023-ban a legkisebb százalékos növekedést mutatta az utasszám terén 2022-höz képest (+10,6%).
Forrás: Number of air passengers up almost a quarter in 2023 – Eurostat
Mi is az az Airport Tracker?
Az Airport Tracker egy folyamatban lévő projekt, amely a világ legnagyobb repülőtereinek éghajlatra gyakorolt hatását szemlélteti. Az adatok célja a légi közlekedés éghajlati hatásainak csökkentéséért, korlátozásáért dolgozók támogatása, valamint a globális repülőtéri infrastruktúra kibocsátásainak átláthatóvá, elszámoltathatóvá és összehasonlíthatóvá tétele.
Az Airport Tracker adatai szerint mindössze 20 repülőtér felelős a légi utasforgalomból származó szén-dioxid-kibocsátás 27%-áért, 44 repülőtér évente több szén-dioxidot termel, mint egy szénerőmű, és az utasforgalom szén-dioxid-kibocsátásának közel kétharmada mindössze 100 repülőtérhez köthető az 1.300 közül.
Az Airport Tracker rávilágít a légi közlekedés mély társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeire: a fent említett repülőterek túlnyomórészt az ázsiai-csendes-óceáni térségben, Észak-Amerikában és Európában találhatók, miközben mindössze 20 város utasszállító járatai olyan mértékű szén-dioxid-kibocsátást generáltak, amely egy közepes méretű gazdaság, például Spanyolország szintjének felel meg. Egyenlőtlenségek a régiókon belül is megfigyelhetők: a 346 európai repülőtér közül mindössze 10 felelős a régió utasforgalomból eredő szén-dioxid-kibocsátásának 42%-áért, ezek közül 4 pedig mindössze két országban található (Egyesült Királyság és Németország).
Az alábbi táblázat azt a 20 repülőteret tartalmazza, amelyek 2019-ben a legtöbb CO₂-kibocsátást okozták az utasszállításból eredően.
Forrás: Tracker – Airport Tracker
Magyarországon a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér teljes légi utasforgalomból származó szén-dioxid-kibocsátása 1,1 millió tonna, amelyből míg az utasszállítás felelős 0,94 millió tonna CO2 kibocsátásért, addig a teherszállítás kevésbé szennyező, hiszen 0,12 millió tonna szén-dioxid kibocsátás származik ebből a szektorból. A teljes kibocsátás egyenértékű 500.000 személygépjármű éves CO2 kibocsátásával. A reptér légszennyezése (le- és felszállások által) 562 tonna NOx, amely egyenlő 260.000 autó éves kibocsátásával.
Forrás: Tracker – Airport Tracker
Kik járnak élen a fenntartható repülési üzemanyagok (SAF) terén?
Egy nemrégiben készült tanulmány, amelyet a brüsszeli székhelyű Transport and Environment érdekvédelmi szervezet készített, rámutat arra, hogy a világ légitársaságainak többsége nem tesz eleget a fenntartható repülési üzemanyagok (SAF – Sustainable Aviation Fuel) használatának elterjesztéséért, és az olajgyártók sem fektetnek elegendő erőforrást azok előállításába. A SAF, amely olyan anyagokból készülhet, mint a fahulladék vagy a használt sütőolaj, jelenleg a globális repülési üzemanyag-felhasználás mindössze 1%-át teszi ki. Ez jóval alatta van annak a szintnek, amely szükséges a szén-dioxid-kibocsátás csökkentési céljainak eléréséhez (a légi közlekedés kapcsán egy korábbi cikkükben már említést tettünk erről).
A SAF magas költsége – amely kétszer-ötször drágább, mint a hagyományos repülőgép-üzemanyag – jelentős akadályt jelent. A tanulmány szerint a légitársaságok 87%-a nem tesz lényeges erőfeszítéseket az átállás érdekében, és még azok is, akik próbálkoznak, elmaradhatnak saját célkitűzéseiktől, ha nem növelik a beruházásokat. A Transport and Environment repüléspolitikai vezetője arra figyelmeztet, hogy a légitársaságok jelenleg nincsenek megfelelő pályán ahhoz, hogy jelentős kibocsátáscsökkentést érjenek el, mivel nem használnak elegendő SAF-ot.
A légitársaságokat és légitársasági csoportokat 0-tól 100-ig terjedő skálán értékelték a SAF révén várható kibocsátáscsökkentésük, valamint a fejlett és hulladékból készült bioüzemanyagok és e-kerozin aránya alapján. Egyetlen légitársaság sem érte el az „A” kategóriát, és a többség a „D” kategóriába került, ami rávilágít arra, hogy a légitársaságoknak még mennyit kell fejlődniük ezen a téren.
Forrás: SAF Observatory | Transport & Environment
Nem minden SAF egyformán fenntartható. Az e-kerozin, amely megújuló villamos energiából készül, az egyetlen olyan SAF-típus, amely fenntartható módon képes lépést tartani a légi közlekedési szektor növekvő energiaigényével. Ezzel szemben a biomasszából (bioüzemanyagok) előállított SAF-ok fenntarthatósága és skálázhatósága jelentősen eltérő lehet. Az olyan bioüzemanyagok, amelyek valódi hulladékmaradványokból készülnek, fenntarthatóak lehetnek, de csak korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre. A fejlett bioüzemanyagok más ágazatokban is versengő felhasználási területekkel rendelkezhetnek, míg az élelmiszer- vagy takarmánynövényekből (pl. kukorica) előállított bioüzemanyagok messze a legkevésbé fenntarthatók.
Karácsonyi kitekintő
A 2023-as ünnepi légi közlekedés várhatóan rekordokat dönt a hosszabb utazási időszaknak és a megnövekedett utasszámnak köszönhetően. Az American Airlines szerint december 22. lesz a legforgalmasabb napjuk a december 20-án kezdődő, 19 napos ünnepi időszakban, amikor összesen 12,7 millió utast szolgálnak ki. A Delta Air Lines előrejelzése szerint hét különböző nap közel azonos forgalmat fog hozni számukra, összesen körülbelül 9 millió utassal, beleértve a csúcsidőszakokban, például december 21-én, 22-én, valamint december 26. és 30. között napi 600.000 utast.
Az Amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) előrejelzése szerint a légiforgalom csúcspontja december 21-én lesz, amikor a légiforgalmi irányítók közel 49.000 járatot kezelnek. Az Airlines for America iparági szövetség arról számolt be, hogy az ünnepi időszak utasforgalma 16%-kal nőtt 2022-höz képest, és naponta 2,8 millió utas veszi igénybe a légi közlekedést ebben az időszakban.
Összefér egymással a péntek 13. és a repülés?
Péntek 13-a körül számos babona és hiedelem él, ami a légi közlekedést sem hagyja érintetlenül. Sokan tartanak attól, hogy ezen a „balszerencsésnek” tartott napon repüljenek, ezért a repülőjegy-foglalások száma időnként visszaeshet. Ez a kisebb kereslet néha kedvezőbb jegyárakat eredményezhet, amelyeket a kevésbé babonás utazók kihasználhatnak.
Érdekesség, hogy néhány légitársaság (KLM, Ryanair, Lufthansa) a babona miatt kerüli a 13-as járatszámot vagy ülőhelyszámot.
Az Aviation Safety Network statisztikája alapján 2023-ra vonatkozó globális repülőgépes balesetek száma 121 volt, amelyből 1 járaton 6 haláleset történt péntek 13-án (2023.06.23.).
