A klímaváltozás elleni harcban a mezőgazdaság és az állattenyésztés jelentős kihívást jelent. A problémát nemcsak a hagyományos gazdálkodás átalakításával, hanem radikális technológiai és táplálkozási innovációkkal lehet kezelni. Ebben a cikkben olyan innovatív megoldásokat mutatunk be, amelyek egészen a metánkibocsátás csökkentésétől az alternatív fehérjeforrásokig terjednek, és megvizsgáljuk, hogyan segíthetik a Föld klímaválságának enyhítését.
Metánkibocsátás csökkentése
Állattenyésztési adók
Az állattenyésztésen belül a metánkibocsátás legjelentősebb része a kérődző állatok, például szarvasmarhák és juhok emésztési folyamatai során keletkezik. Dániában szabályozást vezettek be a tehenek metánkibocsátásának csökkentése érdekében. Az ország 2030-tól kezdődően adót vet ki az állattenyésztőkre az általuk tartott tehenek, juhok és sertések metánkibocsátása alapján.
Az adó mértéke kezdetben 300 dán korona (kb. 16 ezer forint) lesz tonnánként, amely 2035-re 750 koronára (kb. 40 ezer forint) emelkedik. A lépéssel céljuk, hogy az ország üvegházhatású gázkibocsátását 1990-es szinthez képest 70%-kal csökkentsék 2030-ra, és elősegítsék a klímasemlegesség elérését 2045-re.
A metán 28-szoros globális felmelegedési potenciállal rendelkezik a szén-dioxidhoz képest, így csökkentése kritikus. Vannak olyan technológiák, amelyek korlátozzák az állatok emésztési folyamataiból származó kibocsátást (pl. rovartartalmú takarmányok vagy tengeri moszat kiegészítés). Dániában már 2025-től kötelezővé teszik a metánkibocsátást csökkentő takarmány-adalékanyagok használatát a nagyobb tejgazdaságokban.
Új-Zéland is az első országok között volt, amely törvényt fogadott el az állattenyésztésből származó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. Az új szabályozás központi eleme a mezőgazdasági kibocsátások adóztatása, amelyet a köznyelvben „tehénböfögés-adónak” neveztek el. A rendszer 2025-ben lép hatályba, és célja a metán- és más üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése, amelyek az ország teljes kibocsátásának több mint felét teszik ki.
Metánlebontó baktériumok és takarmányadalékok
Kísérletek szerint a talajba juttatott Methanotrophic baktériumok képesek a metánt szén-dioxoddá és vízzé bontani, csökkentve a mezőgazdasági területek kibocsátását. Egy ausztrál startup, a Rumin8 olyan táplálékkiegészítőket fejleszt, amelyek aktiválják ezeket a baktériumokat az állatok gyomrában.
A holland DSM cég Bovaer nevű terméke 30%-kal csökkenti a tehenek metánkibocsátását egy enzimmel, amely lebontja a bélrendszerben keletkező gázt.
A Asparagopsis taxiformis nevű vörös tengeri moszat kutatások szerint akár 80%-kal csökkentheti a tehenek metánkibocsátását, ha az állatok takarmányához keverik. Az ausztrál FutureFeed cég már kereskedelmi forgalomba hozta ezt a megoldást. A moszat hatékonysága abból adódik, hogy gátolja a gyomrúdban élő metántermelő mikroorganizmusok működését.
A fekete soldatlárva képes szerves hulladékot 48 óra alatt biológiailag lebontani, miközben fehérjédús takarmányt állít elő. Az AgriProtein dél-afrikai cég ilyen lárvákat használ, hogy körforgásos gazdaságot hozzon létre, csökkentve a mezőgazdaság ökológiai lábnyomát.
Az állattenyésztésből és a mezőgazdaságból fakadó kibocsátást azonban máshogy is el lehet kerülni. Egy nem túl bonyolult lépéssel le tudnánk lassítani a globális felmelegedést. A megoldást a növényi étrend jelentené.
A növényi étrend
A modern mezőgazdaság egyik legsúlyosabb problémája az állattenyésztés és a hozzá kapcsolódó erőforrás-pazarlás. Nap mint nap elképesztő mennyiségű állatot etetünk, hatalmas víz- és táplálékigénnyel, miközben ezek az erőforrások közvetlenül az emberek táplálkozását is szolgálhatnák. Az állati takarmány előállítása érdekében esőerdők hatalmas területeit irtjuk ki, hogy helyükön gabonát és szóját termesszünk. Az így megtermelt növények 95%-át azonban nem közvetlen emberi fogyasztásra használjuk, hanem állatok takarmányozására fordítjuk.
Eközben a tudományos világ egyre inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy egy kiegyensúlyozott növényi étrend nemcsak egészséges minden életkorban, hanem fenntarthatóbb is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és számos neves kutatóintézet szerint a növényi alapú étrend hozzájárulhat az egészség megőrzéséhez, miközben jelentősen csökkenti az élelmiszertermelés környezeti terheit.
A modern táplálkozás egyre inkább a funkcionális és a fenntartható étkezés felé mutat, ami nem a bogarak evését jelenti (érdemes megjegyezni, hogy egy bolti húsba nagyobb valószínűséggel kerül bedarálásba bogár, az ételszínezékekről nem is beszélve, mint egy növényi alternatívájú húsba), hanem hogy a megfelelő tápanyagokat teljes egészében állati eredetű termék felhasználása nélkül tudjuk bevinni.
Alternatív fehérjeforrások
Laboratóriumi hús: Fenntartható alternatíva
A laboratóriumban előállított hús (vagy sejtkultúrás hús) az egyik leginnovatívabb megoldás. Az állatok izomsejtjeiből származó minták laboratóriumi környezetben történő növesztésével állítják elő a húst, így nincs szükség állatok leölésére.
Ez a módszer akár 96%-kal csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását, miközben jelentősen kevesebb föld- és vízhasználattal jár. A Mosa Meat és az Aleph Farms például már működőképes prototípusokat mutatott be. Bár a technológia még drága és energiaigényes, folyamatos fejlesztésekkel hosszú távon fenntarthatóbbá válhat.
Rovaralapú fehérjék
A rovarok, például tücskök, sáskák és fekete katonalégy lárvák kiváló fehérjeforrások, amelyek előállítása jóval kisebb környezeti terheléssel jár. Ezek az élőlények 75%-kal kevesebb üvegházhatású gázt termelnek, miközben kevesebb vizet és földet igényelnek, mint a hagyományos állattenyésztés. Ráadásul rovarok szerves hulladékon is nevelhetők, ami hozzájárulhat a körforgásos gazdasági modellekhez. A holland Protix vállalat például rovaralapú takarmányokat gyárt, amelyek helyettesíthetik a hal- és baromfitakarmányokat.
3D nyomtatott hús: Növényi alapú innováció
A 3D nyomtatási technológia lehetővé teszi növényi alapanyagokból készült húsalternatívák előállítását, amelyek textúrája és íze rendkívül hasonló a hagyományos húséhoz. A Redefine Meat például olyan termékeket fejlesztett ki, amelyek előállítása 90%-kal kisebb karbonlábnyommal jár. Ez a technológia különösen ígéretes lehet az élelmiszeriparban, mivel skálázható és gyorsan alkalmazható
Forrás: Protein directory
Veganizmus
Végezetül pedig a veganizmussal kapcsolatban hoztunk el néhány érdekes tényt. A téma elég megosztó tud lenni az emberek között. Számos példa és ellenpélda van sokaknak a vegánokról. Sokan a tüntetésekhez, agresszív magatartásokhoz folyamodnak a nem vegán emberek meggyőzésére, ellenszenvet váltva ki ezzel. Sokan erre azt mondják, hogy a rossz reklám is reklám. Pl. ki ne hallott volna Greta Thunbergről és a gyakori rendőrségi ügyeiről, a vegán aktivistákról, akik összefestették a stonehanget, vagy akik levessel öntötték le a mona lisat.
A vegán étrend nemcsak erkölcsi, hanem környezeti választás is.
Kibocsátás csökkenés: Az Oxfordi Egyetem 2018-as tanulmánya szerint a vegán étrend akár 73%-kal csökkentheti az egyén üvegházhatású gáz-kibocsátását.
Területmegtakarítás: Az állattenyésztés jelenleg a Föld lakható területének 77%-át használja fel. Ha a világ vegánná válna, ez a terület 3,1 milliárd hektárral csökkenne, ami újraerdősítésre vagy élelmiszertermesztésre használható.
A klímaváltozás megállításához minden eszközt be kell vetni: a metánlebontó baktériumoktól a rovaralapú étrendig, a laborhústól a progresszív adórendszerekig. Ezek az innovációk nemcsak a kibocsátást csökkentik, hanem új gazdasági ágakat hoznak létre, és megőrzik a Föld élhetőségét. A vegánság és a technológia szimbiózisa lehet a kulcs a fenntartható jövőhöz – de ehhez mind egyéni, mind globális szintű változásokra van szükség.
A sorozat eddig megjelent cikkei:
Fenntarthatóság és innováció a mezőgazdaságban: Klímaváltozás és klímaalkalmazkodás
Fenntarthatóság és innováció a mezőgazdaságban: Mesterséges intelligencia és a robotok szerepe
Fenntarthatóság és innováció a mezőgazdaságban: Városi mezőgazdaság
[A sorozat szerkesztői: Ali Amina, Nagy Noémi, Vasók Rita és Szomolányi Katalin]
