Útinapló: Mauritius (1)

Ismertető, érkezés, Szilveszter és Új év első napja

Ismertető

Mauritius Madagaszkártól 900 km-re keletre egy kis szigetállam. Két nagyobb és több apró szigetből áll. Kialakulásuk vulkáni tevékenységnek köszönhető. Egy hatalmas tenger alatti kitörés-sorozat eredményeként emelkedtek ki 4000 m mélyről kb. 8 millió éve.

A fősziget észak-déli kiterjedése 58 km, nyugat – keleti pedig 47 km. Mauritius az Egyenlítő és a Baktérítő között (Baktérítőhöz közel), a 20. déli szélességi fokon terül el, aminek következtében szubtrópusi éghajlat jellemzi. Eszerint két fő évszakot különböztetnek meg: a januártól júniusig tartó nyár és a júliustól decemberig tartó tél. A hőmérséklet egész évben kedvező a nyaralásra, a búvároknak azonban a december-március közötti időszakot javasolják az optimális látóviszonyok érdekében.

A szigeteken közel 900 virágos és növényfajta él. Mára a virágos növények közel egyharmada őshonos csak, és ezekből 220 veszélyeztetett. Az állatvilág szintén szomorú adatokat mutat. A valaha 44 őshonos állatfajból mára 21 faj kihalt, és a fennmaradók egy része a kipusztulás szélén áll. A kihalt fajok közé tartozik a fajok kipusztulásának jelképévé vált dodo. Tömege közel 25 kg, vastag, fehéres szürkés csőre volt. Kis szárnyaival repülni nem tudott, rövid lábai pedig alkalmatlanok voltak a futásra, csak totyogni volt jó. Miután természetes ellensége a szigeteken nem volt, ezért ez nem okozott problémát, egészen addig, amíg az első holland telepesek meg nem jelentek. Utoljára 1681-ben látták.

Mauritius államformája köztársaság. Lakóinak száma 1,2 millió fő. A lakosság származás szerinti összetétele: 68% indiai, 27% kreol, 3% kínai és 2% francia. Hivatalos vallások a hindu, katolikus, buddhista, mohamedán. Fővárosa Port Louis. Fő gazdasági tevékenységek a cukorgyártás, textilipar, turizmus és vámmentes kereskedelem.

2006. December 29 – 30.

Útunk azzal a kedves ténnyel kezdődött, hogy a 20:30-as indulás helyett 4 (!) órás késés előrejelzése fogadott minket 18:30-kor a reptéren. Már ezelőtt is kissé zaklatott voltam a ténytől, hogy kb. 15 órát kell eltöltenem a gépen, ettől a hírtől pláne nem dobódtam fel. Mindegy, végül egy üveg Ballantine’s társaságában kiböjtöltük a 0:30-as indulást, és vidáman felcsattogtunk a gépre.

Csomagjaink csont nélkül átmentek a súlymérésen, pedig mindkét pack 30 kiló fölöttire sikeredett. Ezt később erős értetlenséggel fogadtuk mi magunk is, hiszen a cuccoknak kb. 30%-át használtuk. A többi csak utazott.

A charter első állomása Asszuán volt egy tankolás erejéig.

Aztán Kilimandzsáró, ahol már ki is kellett cuccolni a gépről, és 1,5 órát várakozni. Itt komoly aklimatizációs problémáim voltak. A magas pára és a 30 °C feletti meleg hirtelen ébredés után és enyhén másnapos közérzettel teljesen lenyomott. Ezt túlélve visszavonaglottunk a gépre, ahol újabb nehézségek vártak ránk: valami furcsa módon összeakadtak a helyjegyek, és egyes újonnan felszállóknak a ‘régi’ utasok ölében kellett volna helyet foglalni. No, de – némi magyar virtussal – végül megoldódott a hátralévő út lebonyolítása is, és végül helyi idő szerint (CET +3) 18h körül landoltunk is Mauritiuson.

A transzfer újabb apró huzavonával járt, de kb. 2 óra várakozás után buszunk nekivágott, hogy elvigyen minket a La Plantation Hotelbe, ami Mauritius Északi partjának Nyugati részén helyezkedik el.

2006. december 30. 21h körül megérkeztünk a szálláshelyünkre. A kivilágított szálloda látványa gyermeki lelkemet könnyekig hatotta. Jártam már életemben pár szállodában, de a medencével szabdalt, fényektől csillogó, pálmafás és trópusi virágokkal díszített épület az óceán partján egy pillanat alatt elfeledtette velem, hogy hány órát utaztunk, és mint egy idióta csöndben könnyeztem.

Annyira el voltunk foglalva a gekkók, a szobánk, a virágok és az óceánban való gyönyörködésben, hogy csak több mint 1 óra elteltével tűnt fel, hogy túlsúlyos csomagjaink nem érkeztek még meg, le sem fürödtünk és vélhetően lekéstük a vacsorát is. Ez utóbbit később megpróbáltuk személyes megkeresés révén, majd az étteremben kapott tanácsokra a room service-szel elintézni magunknak, de hiába. Pár órás telefonálgatás és a recepció noszogatása sem hatotta meg a személyzetet. Maradt hát a minibárból a chips és a mogyoró egyikünknek a helyi Phoenix sör, másikunknak pedig a tea kíséretében.

December 31.

Ezt a napot a szálloda felfedezésére, az aklimatizálódásra, a hét megtervezésére és az évbúcsúztatásra szenteltük. A reggeli és presszókávé elfogyasztása után a búvárbázis megkeresésére indultunk. Végigvonultunk hát a szálloda strandján, és láss csodát, a szállodaépületek végén, közvetlenül a szobánk mellett megtaláltuk a „Liquid Dreams Diving” nevet viselő búvárbázist. Lefoglaltuk január 2, 3, 4 napokat, hogy 5-én el tudjunk menni a sziget körül csavarogni és az előre lefoglalt delfinlesre, majd kivetettük magunkat a partra.

A szilveszteri vacsorát egy koktélos állófogadással és az Oroszlánkirály előadással kezdték a medence környékén. Mauritiuson a hivatalos nyelv a francia és az angol.
Az angol gyarmatosítókat a franciák váltották fel. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy a mai napig elsősorban a franciát preferálják. Tehát az előadást is franciául élvezhettük; a tánc, látvány, jelmezek és a zene azonban kellően lekötötte a figyelmünket. A vacsorához közvetlenül az óceán partjára terítettek, hanyagolva az éttermeket. Néhány estélyi ruha láttán kezdtünk zavarba jönni, hogy mi csak „farmer + ing”-re vettük a figurát, de minthogy a homokban mezítláb közlekedtünk és az asztalunkat óránként kellett feljebb és feljebb húzni a dagály miatt, egyre jobban szórakoztunk a flancos vendégeken.

Vacsorára tengeri herkentyűket választottunk magunknak, és életem egyik legrosszabb palack vörösborát ittuk.

Éjfél előtt a medencénél afrikai tüzes tánc volt, majd éjfélkor az óceán fölötti tüzijáték kezdődött. Gyönyörű volt, tényleg csodaszép. Bár a repülőhalak kezdtek teljesen megzavarodni, de egy évben egyszer talán megbocsátják nekünk ezt. Még hajnal 4h-ig roptuk mezítláb a parketten, amikor is bezárt a bár, és üzemanyag hiányában eltettük magunkat másnapra.

2007. január 1.

Kellemes semmittevés, autóbérlet intézés, napozás, este pedig levezető koktélozás + tánc – erről szólt az év első napja.

A parton afrikai táncosok szórakoztatták a vendégeket.
Nem panaszkodhatunk: pálmafák, nap, óceán – soha rosszabb új esztendőt!

Megjegyzés:

A képeket (az első kettő kivételével) Crash és Szomkat készítették.

A fuckdive-on már megjelent Crash leírása. A képek és a leírások közötti hasonlóságok nem a véletlen műve. :)

FOLYT. KÖV.